Pálos kolostor a föld alatt - Eger, Felnémet

2017/07/31. - írta: Pálos Építészet

Heves megyében van egy pálos templom és kolostor, amiről sokan nem tudnak. Honnan is tudnának, ha csak nem helyiek, és már hallottak róla, hogy 1922-ben, Felnémeten az Almárvölgyben a kisvasút építésekor, az almári magashíd alapozásakor egy pálos kolostor maradványai kerültek elő.

19022577_1543886498978355_46735471_o.jpg

Kisebb kutatás 1974-1976 körül volt a területen, ezután csak 1980-1982-ben került sor az alapos régészeti feltárásra Fodor László régész vezetésével. A szakemberek mindent dokumentáltak, majd a romokat visszatemették. Fodor László ásatása során a templom területén egy korábbi, XIII. századi templom alapfalaira bukkant. Fodor feltételezése szerint ez egy korábbi, spontán remeteközösség kápolnája lehetett.

15894858_569293696602693_2954111635036235775_n.jpg

A Szent Mária Magdolnáról elnevezett felnémeti pálos kolostort 1346-1347-ben alapította Monoszló nemzetségbeli II. Dörögdi Miklós egri püspök (1330-1361) A templomot a püspök 1346-ban felszentelte, majd későbbi oklevelekből értesülünk arról, hogy Miklós püspök földeket, szőlőket és malmokat adományoz az almári völgyben megbújó kolostornak. Ettől kezdve a kolostor gazdasági tevékenysége 1480-ig nyomon követhető. 1520-ban Csanádi Kelemen egri kanonok kijavíttatta a templom boltozatát és bővíttette a hálótermet. A kolostor pusztulása a XVI. század derekán következhetett be. 1549-ben még működik, Perényi Péter protestáns főúr, egri várkapitány foglalásaival kapcsolatban már számolni kell elnéptelenedésével. Ezt biztosra vehetjük az 1552. évi egri ostrom idején, amikor a török csapatok a környéket felégették. A kolostor többé nem népesül be.

15894437_569293699936026_2102817118876513762_n.jpg

A templom, elrendezését tekintve, hasonló a hasonlókorú egri egyházmegyei templomokéhoz. A templomhajó nagysága a "belső" használat igényeit tükrözi, a keskenyebb szentélyben két, keresztboltozatos mezőhöz csatlakozott a nyolcszög öt oldalával záruló támpilléres poligon. A nyugati homlokzat előtt, kisméretű temető volt, a kolostorépületbe a temető ÉNY-i sarkán nyíló ajtón lehetett bejutni. A keleti szárnyban a sekrestye, könyvtár, káptalanterem, kápolna elrendezése tipikus pálos elrendezést mutat. A gazdasági egységekhez (konyha, halastó) az északi oldalon volt kijárat. A tó közvetlenül az északi kolostorszárnyig ért. Az egri vármúzeumban őrzik az 1980-82-es feltárás alatt megtalált faragott köveket, sírkő-töredékeket.

                                                                                                                                               Galuska Tünde

Fotó, forrás: Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
Fodor László: Rövid összefoglalás az almárvölgyi pálos kolostor feltárásáról

15822812_569293746602688_7559058756683474610_n.jpg