A nagy magyar hadvezérek temetkezőhelye - Nagyvázsony

2017/09/12. - írta: Pálos Építészet

1483-ban Veszprémtől nyugatra a Bakony szélén, Vázsony vára szomszédságában "nagyságos Kynyzy Pál úr nagyságos kaza-i Magyar Balázs" segítségével megépítette a vázsonyi kolostort Szent Mihály főangyal tiszteletére, és odaadta az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend, a pálosok remetének. Hogy az óhitű, vagyis görögkeleti vallású Kinizsi miért éppen a pálosokat vitte Vázsonyba, csak sejtjük. Feltehetőleg Mátyás király ajánlhatta a híres törökverő hadvezér figyelmébe e szerzetet, hiszen köztudott Mátyás szimpátiája a pálosok iránt. Kinizsi és apósa, Magyar Balázs több faluval, a Bakonyban erdőséggel, szántókkal, rétekkel és halastóval ajándékozták meg a kolostort.

19149109_644707022394693_3159416991131279344_n.jpg

Maga Kinizsi annyira tisztelte a pálosokat életszentségük, néppel való közvetlen kapcsolataik, lelkipásztori munkájuk miatt, hogy templomukba kívánt temetkezni. Végső nyugvóhelyére ott is lelt. Feltételezhető, hogy a király kedvelt hadvezére számára a pálosok közül ajánlott mestert a kellő műveltség megszerzésére, ez is indokolhatja a vázsonyi kolostoralapítást. Ámbár a hagyomány szerint Kinizsi Pál sohasem tanulta meg az olvasást és betűvetést. Amikor levele érkezett vázsonyi várába, annak tornyából átkiáltott a klastromba: "Barát, gyere át, levelet kaptam, olvasd át!” A pálosok nem csupán kegyuruk leveleit olvasták el. Felesége, Magyar Benigna számára gyönyörű imakönyveket írtak, rajzoltak...

festeticskodex.jpg

Kettőt ismerünk közülük, az un. Festetics és Czech-kódexet. Ezek a legdíszesebben kiállított kódexeink közé tartoznak. 1493-ból való a Festetics családi könyvtárban megőrzött, hártyára írt 208 levélből álló horárium, világiak számára készült imagyűjtemény. Az ismeretlen, művészi érzékkel megáldott pálos szerzetes ezzel a pompás kiállítású imakönyvvel fejezte ki háláját - kolostora nevében is - jótevőjük feleségének. Pál uramat sem hagyta ki belőle. Az imádságok közé bevette a "Pál uram betegségéről szerzett imádságot" is. A főként Szűz Máriához szóló magánimádságok sorában fellelhetjük Petrarca hét bűnbánati zsoltárának magyar fordítását. Petrarca soraiból egy önérzetes egyéniség istent kereső jajkiáltása szólt Magyar Benigna felé az imák olvastán, s a nagyasszony a fordításban a magyar nyelv, anyanyelve minden szépségét élvezhette. Későbbről, 1513-ból datálódik a Festetics-kódex testvérpárja, az annak zsoltárait kiegészítő, 98 levélből álló Czech-kódex. A közelebbről nem ismert M. fráter munkája az imakönyv. A Festetics-kódexből hiányzó Szűz Mária vecsernyéjéhez tartozó gyertyaszentelői és húsvéti részt is tartalmazza. Ekkor Magyar Benigna már harmadik férjével élt vagy éppen őt gyászolta.

18519829_631064277092301_1912246512155619417_n.jpg

Kinizsit - aki 1494 novemberében halt meg - nem sokáig gyászolta. Alig két év múltán újra házasságra lépett. 1509-ben harmadik férje, Kereki György oldalán élt. De nem tűrte férje féktelen természetét kicsapongásait, megölte őt. Hogy pontosan mikor, erre vonatkozóan nincs adatunk. A matrónának 1520-ban II. Lajos kegyelmezett meg, mégpedig az első, hős férjére való tekintettel. Volt tehát imádkoznivalója bőséggel Magyar Benignának élete végéig szép imakönyveiből...

1516 táján az egyik vázsonyi pálos a margitszigeti dömés, vagyis domonkos apácák számára vállalt másolást. Munkáját a Gömöry-kódex néven számontartott imakönyv őrizte meg. Ekkoriban készülhetett a klastrombán a közeli birtokos, a kolostor jótevője Csepeli Simon számára az imádságokat, énekeket, legendákat tartalmazó, Peer-kódex néven ismert könyv. Hat kéz írása, s több évszám is található benne. Az énekek sorában olvasható Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához és a magyar gúnyköltészet legrégibb terméke: "Apáti Ferenc feddő éneke". A kódexhez tartozott egy csízió is néhány imádsággal.

nagyvazsony_palosok.jpgAz 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. Azóta (noha közben csaknem fél évszázad telt el) nemigen törődtek vele, bár védett műemlék.

11260547_405739462958118_3370244467790023028_n.jpg

Temploma nagyméretű (31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles), egyhajós, sokszögzáródású szentélyű. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak. Az egészet fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során. Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek.

Végül egy régi monda a pálosokról:
Amikor 1483-ban felépült a nagyvázsonyi pálos kolostor Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapítása által, a közelben fekvő tálodi kolostorból még nem költöztek át a szerzetesek egy ideig.

Egy Kinizsi idejéből származó monda szerint volt egy szerzetes, aki napi rendszerességgel járt-kelt a tálodi és vázsonyi kolostorok között, lévén a leveleket kellett kézbesítenie. Ám a szerzetest egyik levélhordó útján meggyilkolták, és kirabolták. A levél, melyet vitt soha nem került elő, azt valaki megsemmisítette. A szerzetes azóta is az erdőt járja szellem képében, hogy megtalálja, és átadhassa fontos küldeményét...

                                                                                                                                              Galuska Tünde

Forrás: wikipedia.org
Ács Anna: Kolostorok a Bakonyban. Az irodalom és a művészet őrzői. Limes - Tudományos szemle, 5. évfolyam (Tatabánya, 1992) 1992 / 3. szám
Legenda: KOMJÁTHY ISTVÁN: Mátyás–mondák könyve Bp., Móra Könyvkiadó. 2. Kiad. 2004.

Fotók: Rekonstrukció Guzsik Tamás kutatásai nyomán (Bérczi Szaniszló - Bérczi Szaniszló magyarországi rajzgyűjteménye)
Légifotó: legifelvetel.hu (Civertan Bt.)
Régi fotó: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet
Rajz: Ádám Iván (A képek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Műemléki adattárában találhatók.)
Alaprajz: Koppány Tibor: A nagyvázsonyi pálos kolostor romjainak konzerválása
Kányhacsempe oromdísze (Balatonszemesi Pálos kiállításon látható)

kesogot-20_nagyv_e1zsony_p_e1los_kolostor_maradv_e1nyai.jpg

7788_431726467026084_6356378600970190859_n.jpg

11050709_342126722652726_8542597309340092613_n.jpg

alaprajz_1.png

kalyhacsempe.JPG

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://palosepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr8112824982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

gigabursch 2017.09.14. 09:18:07

Köszönöm az írást, érdekes volt.