5+1 kihagyhatatlan pálos templom és rom Budapesten és környékén

2017/09/25. - írta: Pálos Építészet

Jártál már a Dunántúlon, és Északkelet-Magyarország pálos templomait és romjait is végigjártad? Akkor itt az idő és a jó alkalom, hogy meglátogass még 6 lenyűgöző pálos romot és templomot Budapesten és környékén. A rendi krónikák szerint Boldog Özséb alapította a pálos rendet, és a Pilisből indult útjára a pálos szerzetesrend, hogy teret hódítson egész Európában. Épp ezért érdemes meglátogatni az első kolostort, amit a rendalapító építtetett Klastrompusztán, illetve a főkolostort Budaszentlőrincen, na és persze a pilisszentlélekit is. Az egyetemi templom Budapest belvárosának gyöngyszeme, már az újkorban épült, míg a zsámbéki templomot a fehér barátok Mátyás királytól kapták meg, előtte a premontrei rend birtokolta. Azért soroljuk pálos templomok közé, mert gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre rajta...

zsambek-5.jpg

Zsámbék, Pest megye

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes.

Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője - amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, - ez most a kőtár - a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a késő román - kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

Forrás: romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

budaszentlorinc.jpg

Budapest II., Pest megye, Szépjuhászné

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál.

Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával. A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is. Mint a rend főmonostora adminisztratív teendőket látott el, de sem kulturális, sem művészeti téren nem volt kiemelkedő. Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált.

A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz. A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt. Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

Forrás: Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.)

12509293_440833522782045_1035207055402420592_n.jpg

Kesztölc-Klastrompuszta, Komárom-Esztergom megye

Kesztölcről egy egysávos aszfaltút vezet a romokhoz, parkolni a romok mellett lehet. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el.

Jelenleg a kis méretű, nyújtott, poligonális szentélyű, gótikus szerzetesi templom romjait láthatjuk a területen, melyet még Dr. Méri István tárt fel 1959-ben és 1961-ben. Északi falához csatlakozott a monostor, ennek falmaradványai, a sekrestye és káptalantermének szentélyrészlete figyelhető meg. A védőtető alatt a kápolna szentélyének romjai vannak.

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is.

A kezdetben egyszerű épületet a XIII. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a XVI. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. Legutóbbi 2013-ban folyt ásatás a területen. A közel egy hónapig tartó ásatás elsődleges célja a korábban egy védett fa kiterjedt gyökérzete miatt csak részben hozzáférhető káptalanterem régészeti feltárásának befejezése volt. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is

Forrás: palosrend.hu
btk.ppke.hu
Fotó: Donát Tamás

dsc00103.JPG

Pilisszentlélek, Komárom-Esztergom megye

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval.

A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás: LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

dsc02825.JPG

Budapest, V. kerület, Egyetemi templom

A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, amelyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort, 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a pálos kolostorban létesített - Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.

A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán mümárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót müve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czestochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi. Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba.

Forrás: http://www.esztergomi-ersekseg.hu

dsc02803.JPG

Sziklatemplom, Budapest

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára.

Sajnos, II. József osztrák császár, az osztrák-magyar monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos Rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életüket a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mind a kettő Lengyelországban. A láng, mely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább, majdnem teljesen pusztulásra ítélve. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.

Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami érték, s ami útjukban állt. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot.

Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során - mint annyiszor a történelmünkben - újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását: "Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van."

1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

A templom vasrácsán a Pálos Rend címerét láthatjuk. A külső (a régi Szent Iván) barlangba lépve a lourdes-i Szent Szűz szobrát találjuk. A bejárattal szemben, a régi kórus fölött a rendalapító Boldog Özséb szobra áll. Bal oldalon Mindszenty József bíboros reliefje látható. A szentéletű főpapnak a kommunista diktatúra éveiben a hitéhez, az Egyházhoz, és a magyarsághoz való hűsége miatt börtönt és nagyon sok kínzást kellett elszenvednie a hatóság emberei részéről. Mindszenty többször is járt ebben a szentélyben. Nem sokkal a templom bezárása előtt kb. százezer zarándok hallgatta itt szavait. (Mindkét alkotást Marton László szobrászművész készítette.) Jobbra látható még Remete Szt. Pál Prágában őrzött ereklyetartójának másolata is. (Barabás Edit alkotása.) A külső barlangból egy alagútszerű folyosón juthatunk a mélyebben fekvő, mesterségesen kialakított templomrészbe, ahol a szentmiséket és a különböző imádságokat tartják. Ide belépve az első, amit észreveszünk a kellemes hőmérséklet, mely télen-nyáron 20 °C körül van, a már említett melegvízű forrásoknak köszönhetően.

A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, ezért is találhatjuk meg nem sokkal a bejárat után a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrát. Az ábrázolás érdekessége, hogy a kis Jézus nem Mária karján ül, hanem a szoknyája mellett áll, és az országalmát édesanyjának nyújtja, kérve, hogy fogadja el azt tőle. Az alkotóművész ezzel a mozdulattal gyönyörűen fejezte ki, hogy Szt. István első magyar király Isten akaratát teljesítette, amikor halála előtt a Szent Koronát, és vele együtt az egész Magyar nemzetet a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. A másik különlegessége ennek az alkotásnak, a Szűzanya felső ruhája (mellénye), mely két egymással szembeforduló galambból áll. A magyar népművészetben nagyon gyakran használt díszítőelem a galamb. Közvetlen a Magyarok Nagyasszony szobor mellett találjuk Szt. István király fejszobrát.(Barabás Edit alkotása.)

1995-től egy magyar kutatócsoport Vörös Győző egyiptológus vezetésével Thébában, a Thot-hegyen több évig ásatásokat végzett, ahol feltárták a Montuhotep Szanhkaré fáraó (Kr. e. 2010-1998) által épített templomot. 1997-ben fedezték fel azt a 120 m-es királysírt, amelynek bejárata a Thot-hegy északi oldalán, egy függőleges sziklafalon, 17 méter magasan helyezkedik el. Valószínűnek látszik, hogy annak a fáraónak a temetkezési helyét találták meg, aki a hegyen lévő templomot emelte. A sírt már az ókorban kirabolták. Az öt nagy terem mellett, egy másodlagosan bemetszett szentélyre bukkantak, a Pantokrátor (a világ végén dicsőségesen eljövő, ítélkező) Krisztus freskójával. A kis kápolnát a thébai sivatagban élő kopt keresztény remeték készítették valószínűleg Kr. u. a IV. században. A VII. sz.-ban, az Egyiptomot leigázó mohamedán hódítók a szentélyt megrongálták, ezért a falfestmények csak töredékesen maradtak ránk.

A remetekápolna másik képe egy fehér ruhás szentet ábrázol. Mellette kopt nyelvű felirat olvasható: "Én vagyok az Istenhez tartozó monachus (szerzetes)". Ez valószínűleg Remete Szent Pál lehet, aki 230 körül született Théba városában, majd közel száz évet töltött el éppen itt a thébai sivatagban, teljes magányban, imában és vezeklésben. Példáját nem csak Egyiptomban követték nagyon sokan. Évszázadokkal később a magyar erdőkben, hegyekben is akadtak olyanok, akikben visszhangra talált az ő egyszerű, csendes élete. Amikor Boldog Özséb megalapította a Pálosok Rendjét, éppen ezt a Szent Pált, az első remetét állította példaképül társai elé. Őt választotta védőszentül, és a nevét is tőle nyerte az egyetlen magyar alapítású rend. Szt. Pál szobrát, az ő jellegzetes attributumaival: a hollóval, mely egy darab kenyeret tart a csőrében, és az oroszlánnal, a Mária szobor közelében találjuk meg. A templom szentségháza, tabernákuluma a thot-hegyi kopt szentély méretazonos fotómásolata, mely fölött a figyelmes szemlélő Remete Szent Pál csontereklyéjét is láthatja. (Az itt és a templom többi részein lévő kovácsoltvas díszítések Pölöskei József ötvösművész munkája.)

Tovább haladva a lengyel kápolnához jut el a látogató. A II. világháború szomorú emlékét őrzi ez a hely, és azt az imádságos és Istenben bízó lelkületet, mellyel a templomban menedéket kapó lengyel testvéreink a háború végét várták, hogy hazájukba visszatérhessenek. De emlékeztet minket a lengyel és a magyar nép régi időkig visszanyúló baráti kapcsolataira, közös szentjeire, mely összekapcsolja a két nemzetet. A Pálos Rend nagyon sokat köszönhet a lengyeleknek, hisz II. József rendelete után, mellyel betiltotta működésüket, a majdnem kihalásra ítélt rendet ők tartották életben, és segítették az újbóli megtelepedését magyar földön. A lengyel kápolna korlátja szépen állítja elénk ezt a kapcsolatot, ahogy a két nemzet címerét, mintegy összefogja a középen lévő harmadik, a pálos címer. Az itt található oltárt a lengyel uralkodóház jelvényéből, a Jagelló-sasból alakították ki, és azon a híres częstochowai szentély kegyképének, a Fekete Madonnának egy másolatát helyezték el. A képtől balra Nagy Lajos magyar király lánya, Szent Hedvig látható, aki lengyel királyné lett, jobbra pedig Boldog Özsébet ismerhetjük fel.

A kis kápolna egyik mélyedésében az auschwitzi haláltáborban meggyilkolt, lengyel minorita szerzetespap reliefje látható. Szent Maximilian Kolbe egy családapa helyett vállalta a haláltábor szörnyű kivégzését, az éhhalált. A tizennégynapi szenvedés áldozata nem volt hiábavaló, mert az édesapa túlélte a háborút, hazatérhetett négy gyermekéhez. 1971-ben pedig, családjával együtt részt vett megmentője boldoggá avatásán. A lengyel kápolnából a főhajóba jut a látogató. Megrendítő az oltár fölött függő hatalmas feszület, melyen a mennyei Atyára föltekintő, haldokló Úr Jézust látjuk. A Sziklatemplom építését elindító magyar zarándoklat a spanyolországi Limpiászban is járt, ahol 1919 óta csodálatos események történtek. A feszületen függő Krisztus arca megelevenedett, és a kínhalál különböző fázisait tükrözte vissza. Ennek hírére egész Spanyolországból, majd a világ minden tájáról ezrek zarándokoltak el a feszülethez, ahol sok megtérés, imameghallgatás és gyógyulás történt. A Sziklatemplom megépítésekor fényképek alapján elkészítették a limpiászi csodás feszület másolatát, amelyet sajnos a kommunisták a 1951-ben a templom bezárásakor eltüntettek. A most látható feszületet Szerváciusz István faragóművész készítette hársfából.

A feszület alatt áll a templom főoltára, melyet 1990-ben szentelt fel Angelo Acerbi pápai nuncius. A nagyon érdekes zöld eozinnal díszített pyrogránit oltár a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készült, Sikota Győző iparművész tervei alapján. Az oltár elején lévő díszítés elkészítéséhez a művész az őskeresztények egyik jelképét, a halat használta fel. A kerek féldomborműben a három hal, melynek egy feje van a Szentháromságot jelképezi. A főoltárral szembenállva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent Gellért domborművét láthatjuk. Majzik Mária keramikus - aki a templomunkban található Magyarok Nagyasszonya, és Maximilian Kolbe alkotásokat is készítette - nem a megszokott módon, mint püspököt ábrázolta Gellértet, hanem, mint egyszerű remetét, aki bakonybéli magányában a feszület előtt imádkozik.

Forrás: palosrend.hu

                                                                                                                                               Galuska Tünde

Szólj hozzá!

A szentléleki pálosok és az üveghuta - Pilisszentlélek

2017/09/20. - írta: Pálos Építészet

Budapestről Esztergom felé 38 km távolságra, háromnegyed óra alatt, Esztergom felől Dobogókő felé 8 km-re találjuk Pilisszentlélek központját. Innen a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra lévő rom. Esetleg a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval.

A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen. A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri. A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák. Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

dsc00103.JPG

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak unokája, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

pilisszentlelek-3.jpg

Most pedig néhány mondatban az itt működő üveghutáról:

A 17. század végén a pálosok visszakapták az addig hódoltsági területen volt birtokaikat, de a középkorban volt valamennyi kolostor felújítására nem került sor. A fel nem éledt szerzetesházak birtokát valamelyik más pálos rendház kapta meg. Így került 1689-ben az egykori szentléleki kolostorhoz tartozott birtok az újonnan alapított pesti pálos rendház tulajdonába. Másfél évtizeddel később kezdte meg működését a pilisszentléleki üveghuta. De hogy hogyan is került a pálosok birtokára egy üvegesmester és egy üveghuta? Egyszerű a története, ám lássuk:

Már a negyedik házfőnök, az erélyes Bakay Imre prior állt a pesti pálos kolostor élén (1701—1718), amikor a rend tagjai elhatározták, hogy az addigi ideiglenes épületek helyébe felépítsék a máig is álló kéttornyú templomukat (egyetemi templom) és a hozzá csatlakozó rendházat. Az új kolostor és templom évtizedekig épült, de végre is az újraéledő Pest egyik büszkesége lett. A nagyszabású építkezés erősen igénybe vette a rend anyagi erejét, érthető tehát, hogy Bakay Imre egyetlen jövedelemforrást sem hagyott kihasználatlanul. Ezért történt, hogy a rendház maróti birtokához tartozó szentléleki völgybe üveghutát telepített. A völgyet körülövező erdőségben bőven volt fa, amelyből egyébként alig lett volna haszna. Van a közelben kvarc és mész is, csak hozzáértő mesterről kellett gondoskodnia. A mester nevét az a három szerződés őrizte meg, amely a pesti pálos rendház iratai között maradt reánk: Hutás András volt az üveges mester. 

Az üveggyártó rendszerint bérlője volt az erdő tulajdonosának, és többnyire csak a legegyszerűbb cikkeket gyártotta: ablakba való üvegkarikákat és háztartási tárgyakat (pohár, palack stb.), csupa olyan árut, amelynek készítéséhez nem volt szükség költségesebb berendezésre, de a kereslet annál nagyobb volt irántuk. A pilisszentléleki üveghuta mindössze 33 éven át (1703—1707 és 1712—1739 működött, de ez lett a kezdete a máig is élő községnek.

pilisszentlelek-7.jpg

A község lakói azt is tudni vélik, hogy az olvasztókemence annak a régi uradalmi épületnek a helyén állt, amely most a község vendéglője. Az udvar talajában ugyanis — így mondják — vastag rétegben található az üvegcserép. A községen keresztülfolyó patak — melynek mentén áll ez az épület — nagy esőzések alkalmával üvegrögöket mos ki a patakmeder oldalából.

                                                                                                                                               Galuska Tünde

Forrás: LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.
Prokopp Gyula: A pilisszentléleki üveghuta

pilisszentlelek-6-0.jpg

Szólj hozzá!

5 felejthetetlen pálos rom és templom Északkelet-Magyarországon

2017/09/18. - írta: Pálos Építészet

Remélhetőleg lesz még idén kirándulóidő, és elindulhatunk akár több napra is szétnézni kicsiny kis országunk kincseit felkeresve. A Bükk és Zemplén erdeiben is megannyi csodálatos, középkorból itt maradt épület, pálos kolostorrom látható, amit érdemes felkeresni akár most, ősszel, amikor ezer színben pompázik az erdő. Mindenkinek garantálhatom, hogy felejtethetetlen élmény lesz!

15078752_549011071964289_1981328266081230814_n.jpg

Martonyi, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Martonyi szélén, a TV torony felé vezető aszfaltúton közelíthetjük meg. Az aszfaltútról jobbra indul a zöld turistaút a kolostorhoz. Az ösvénytől kb. másfél km-re érhetjük el a romokat.

A Háromhegyinek nevezett kolostor Magyarország legépebben maradt pálos emléke. A kolostor gótikus stílusban épített templomának falai és diadalíve viszonylag jó állapotban megmaradt. Az egyhajós templom poligonális szentéllyel záródik. A szentélyből egy ajtó vezetett egy kis helyiségbe a sekrestye mellett, ahol egy kézmosót (lavabót) találunk. A templomhajóból a kerengőbe nyílt egy ajtó a szerzetesek számára. A külső forgalom célját szolgálta a nyugati homlokzat kapuja, efölött a homlokzaton rózsaablak helye látható, amely megvilágította a templomhajót, a templom déli falán található két mérműves ablakkal egyetemben. A tetőszerkezetet 2008-ban zsindellyel fedték be, az oromfalakat stabilizálták, a támpilléreket ismét fölépítették. Az ÁMRK régészei - Juan Cabello és Simon Zoltán - részlegesen feltárták a kolostor kerengőjét és udvarát, majd 2014 év végéig sikerült feltárni a kerengőhöz kapcsolódó helyiségeket, így a káptalantermet és az ebédlőt is. A monostor emeletes volt, az emeleti részben a szerzetesek hálótermei voltak kialakítva.

A kolostort a Tekus fiak leszármazottai, martonyi nemesek alapították 1341 előtt. Ez évben már jelentős birtokadományban - egy nemesi telekben és kúriában - részesítette a később Háromhegyinek nevezett kolostort Zalonnai Dénesfi János fia, Mátyás. Az építkezés első szakasza már ekkor megkezdődött, majd egy szünetet és áttervezést követően a 14. század utolsó negyedében folytatódott. Írott források szerint a templomot és három oltárát 1411-ben szentelte fel János egri segédpüspök, az épületet azonban már régóta bizonyosan lakták és használták a szerzetesek. Guzsik Tamás, a pálos rend építészetének kutatója szerint az adományozások és a barátok gazdasági tevékenysége 1382 és 1480 között követhető nyomon. A klastrom nem tartozott a gazdagabb rendházak közé. 1550 körül a török vész miatt vált lakatlanná. 1569-ben a sátoraljaújhelyi pálos rendház vikáriusa eladta a hozzá tartozó ingatlanokat, a Háromhegyi klastrom nem kelt többé életre. Építőanyagát - a környező településektől távol lévén - nem hordták szét, falait, úgymond, a természet pusztította el. Először 1998-ban, majd 2000-ben, 2002-ben, és 2005-ben történt régészeti kutatás a területen. A 2008-tól 2014-ig tartó munkálatok már zömmel a helyreállításról szóltak, így lehetővé vált a templom teljes rekonstrukciója.

Forrás: Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása

kurityan-10.jpg

Kurityán, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Kurityán községben Felsőnyárád község felé, a református templomot elhagyva térünk le a főútról jobbra, az Arany János utcába, amely egy idő után földúttá vált. Ez a földút átvezet a Szuha patakon (ott jártamkor nem volt rajta híd, át kellett gázolni), egyenesen a romokhoz vezet.

Az újházi pálos kolostorból manapság csupán a templom romos épülete maradt, a monostor épületét ez idáig nem sikerült feltárni. A kolostor temploma egyhajós, három-boltszakaszos lehetett, ehhez támpilléres, a nyolcszög három oldalával záródó (poligonális) szentély csatlakozik. A diadalív nyílása szűk, szinte kapu-jellegű. A templomnak három bejárata is volt, a külső forgalom célját szolgálta a nyugati homlokzat díszes kapuja, a szerzetesek részére a kerengőből a templomhajóba nyílt ajtó, míg a szentély északi oldalán a sekrestye felől nyílt megközelítése. Az oltárhely déli oldalán a falban kettős ülőfülkét alakítottak ki. A kolostorépület szabályos quadrum (kerengő) köré szerveződött. A keleti szárnyban a kiemelt káptalanterem és a mellette lévő sekrestye falai ismerhetők fel. A sekrestye és a templom közötti kis folyosó szakaszról indult az emeletre fölvezető lépcső, ahol a szerzetesek hálótermei voltak. A jelek szerint az északi traktus alatt pince, esetleg ciszterna lehetett. Az épületromok számos faragott részletet tartalmaznak. Ilyenek az északi hajófal fölül címerpajzsban végződő falpillérei, a hajó falsarkaiban található konzolok, melyek alján stilizált emberfejek ill. arcok lettek kifaragva. A másik figyelemre méltó építészeti tagozat a függőleges hornyokkal tagolt falpillér-lábazat.

A nyárádi Újháznak nevezett pálos kolostort a nagyhatalmú Perényi család egyik tagja, Imre, Zsigmond király titkos kancellárja alapította Keresztelő Szent János tiszteletére 1408-ban. Gyöngyösi Gergely rendtörténeti írásában megemlíti, hogy az alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, valamint kurityáni szőlővel ajándékozta meg. Perényi 1418. március 18-án V. Márton pápától búcsúengedélyt kapott a kolostor számára. Ugyan ebben az évben Perényi Imre két fia, János és István megszerezték Kurityán falut birtokuknak, amelyet 1420 körül a Nyárádi Szent János tiszteletére alapított kolostornak, és az itt élő pálos remetéknek adtak. Mohács után Perényi Pétertől csorbakő vára tartozékaival, így a kolostorral együtt Bebek Ferenc és Imre birtokába került. Utóbbit a kolostorban temették el. A kolostor 1550 után néptelenedett el, az évszázadok során magától romba dőlt. A gazdátlan romterület a 20. században az Ormosi Bányaüzem területéhez tartozott. Czeglédi Ilona régész tárta fel 1969-ben. 2011-től állagmegóvási munkák folytak a területen.

Forrás: Czeglédy Ilona: A kurityáni pálos kolostor HOM Évkönyv 25-26. 1988. 211-228.
koh7.hu
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon Budapest 2003. 128-132.

gonc-5.jpg

Gönc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A rom Gönc településtől a piros kereszt turistajelzésen 5 km távolságra, illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (Rákóczi-út), Potácsháza érintésével 3 km távolságra található.

Szinte tetőig állnak a templomhajó falai, a monostor elpusztult. A három-boltszakos hajó nyugati homlokzatán volt a bejárat, míg a kolostor felől csak a szentélybe vezetett a sekrestye ajtaja. Mind a hajó, mind a támpilléres, poligonális szentély 3-3 boltszakaszos, keresztboltozatos volt. A templomhajóhoz északról folyosó csatlakozott, a diadalívre irányított ferde betekintő nyílásokkal. A hajó és a szentély csatlakozásánál többszintes, négyzetes építmény volt (torony?), földszinti bejárata a folyosóról nyílt. Ettől keletre nagyobb helyiség volt, talán sekrestye lehetett. Innen nyílt a templom bejárata, egy meglehetősen szűk ajtón keresztül lehetett a templomba jutni. A kolostorrész egyéb helyiségeire következtetni sem lehet, a kőanyagot valószínűleg mesterségesen kitermelték. Külön figyelmet érdemel a szentély északi falának ún. "denevérszárnyú" konzolja.

Alapításának dátuma ismeretlen. Első említése 1371-ből való, mikor nagy Lajos király engedélyezte, hogy a szerzetesek malmot építsenek Gönc felett. Jobbára ezen adat alapján merül fel a királyi alapítás lehetősége. 1389-ben, 1406-ban és 1419-ben Zsigmond király, Erzsébet és Mária királynők a gönci kolostort felmentették a hegyvám alól. Miklós püspök 1429-ban szentelte fel a templom szentélyét, főoltárát, illetve a Mária-oltárt, valamint búcsúengedélyt is adott. 1438-tól folyamatosan adományokban részesítették a monostort. Szőlőket, malmokat, birtokokat ajándékoztak a pálos szerzetesek részére, ám a legnagyobb támogatás mégis az 1450-ben, Mátyás pap, Symai Kerek László fia által adományozott, Telkibánya végén lévő Szent Katalin egyháza, illetve ispotálya volt, melyek fenntartásához a remeték megkapták a Cheches pusztát, a Waghner szőlőt és malmot is. 1464-ben János moldvai püspök megáldotta a Mária templomot 7 oltárával együtt, és 40 napi búcsú tartását engedélyezte. Egy 1540-ben kelt irat alapján a szerzetesek elszegényedtek, 1558-ban pedig Gönc városa a göncruszkai kolostorral együtt bérbe vette birtokait.

A kolostor a 16. század elejétől hanyatlásnak indult. A kaotikus viszonyok és a fosztogatások miatt néhány évtized alatt összeomlott mindaz, amit a szorgos atyák fel- és kiépítettek. 1940-ben a rom további pusztulását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, amelyet egy másik 2005-ben, majd 2012-ben követett.

Forrás: Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-hegyalján Miskolc, 2004. 19-31.
koh7.hu
Guzsik Tamás: a pálos rend építészete a középkori Magyarországon Budapest, 2003.137-142.

10341506_10207322266569281_1874850568626398581_n.jpg

Miskolc, Szentlélek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Mályinka felől Miskolc felé, félúton található Szentlélek "település". Elérhető a bükki kéktúra útvonalán is.

A templom falai ma is magasan állnak, a rendház falainak jelentős maradványainak feltárása és rekonstruálása ma is folyamatban van. A kisméretű, egyhajós, poligonális apsziszáródású templomhoz északról csatlakozik a kolostor szabályos kerengővel és eköré szerveződő traktussal. A sekrestye és a templom melletti szárny emeletes lehetett. A kolostor északi szárnya alápincézett volt. Elrendezése, mérete alapján kis létszámú, 6-8 főt befogadó templom és kolostor volt. A templomnak nem volt külső bejárata, csak a monostorból volt megközelíthető. A szűk diadalív hajó felőli homlokfalai alkalmasak voltak mellékoltárok elhelyezésére. A szentélyt egykor csúcsíves, bordás keresztboltozat fedte. Egyedi kompozíció, hogy a meduzafejes falpillér fölött a bordaindító konzol alján kis emberfej van kifaragva.

1240-ben Tardona határjárásában már említenek itt egy remetetelepet. Az első biztos adatunk 1313-ból való, amikor is Ernye bán fia, István nádor adományozza meg külön-külön és együtt is a dédesi Szentlélek és a diósgyőri Krisztus Teste egyházakat. A kolostor tehát 1312 és 1313 között keletkezett. A 14-15. században egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. A 16. század közepén pusztulásnak indult kolostor temploma viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat, de az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére. A területen először 1932-1933-ban folyt ásatás. 1973-76 között kisebb régészeti feltárás és állagvédelem történik. A kutatást Sz. Ceglédi Ilona régész végezte, az állagvédelmet Ferenczy Károly építész irányította. Legutóbb 2012-ben és 2013-ban kezdődött a Herman Ottó Múzeum régészei által végzett kutatómunka, melynek során a kolostort sikerült feltárni.

Forrás: koh7.hu
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest 2003.)
Fotó: Donát Tamás

ujhely-2-3.jpg

Sátoraljaújhely, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Csak a műemlék templom látogatható, befogadóképesség: 50 fő. Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés alapján. Angol és német nyelvű írásos ismertető kérhető a templomról.

Telefon: 47/322-433 Nagyboldogasszony Piarista Templomigazgatóság

A többször átépített, mai barokk, volt piarista kolostor falaiban őrzi a gótikus maradványokat. A mai egyhajós templom megőrizte jellegzetes középkori alaprajzát, a hajónál keskenyebb, nyújtott sokszögzáródású szentélyét és a gótikus északi falát. A templom épületéhez északról csatlakozik a kerengő, amelynek nyugat felé irányuló kolostorszárnya szabályos kvadrum köré szerveződött. A kerengő árkádokkal nyílik a belső udvar felé. Déli részének gótikus keresztboltozata ma is látható, a körbefutó folyosókat és termeket később donga- és kolostorboltozattal fedték. Később a kerengő félköríves nyílásait befalazták, ablakokká szűkítették. Az épületegyüttes a 17. századtól fokozatos helyreállításon megy keresztül. A kétszintes rendház második emeletét 1698-ban Nádasdy László perjel emeltette. Déli oldalához Rákóczi Ferenc építtette a ma is álló kis kápolnát. A templom az átépítések során kapta barokk főhomlokzatát. A templomhajót fiókos dongaboltozat fedi gazdag stukkódíszítéssel. Berendezése 1716-1736 között készült, főoltára Strécius József lőcsei szobrász műterméből származik.

A pálosok, majd a piarista rend temploma első formájában valószínűleg a 13. sz. végén vagy a 14. sz. elején épült, melyből mára csak az északi fal, s a többi falazat egy-egy részlete maradt meg. 1501-ben már, a toronyban gép-óra is működött, melynek faragott kő-óraszámlapja a templom folyosóján ma is látható. 1566-ban a törökök lerombolták a templomot, a pálosok fél évszázad alatt mai stílusában újjáépítették. A sok viszontagság ellenére, a XVII. század végére lőcsei faragók nemesi családok segítségével elkészítették az oltárokat és a szószéket. I. Rákóczi Ferenc 1770-ben a templomhoz építtette a déli kápolnát kriptával. A Rákóczi-szabadságharcban Károlyi Sándor mentette meg a templomot a felrobbantástól. II. József 1786-ban eltörölte a pálos rendet, és helyükbe a piaristákat telepítette ide Tokajból. Az ide érkező piaristák, a Mária-oltár képét a főoltárba építették be (így lett Szent Egyedből Nagyboldogasszony templom). A kriptában nyugszik tiszteletreméltó Csepellény György pálos vértanú. A templomot belső berendezéseivel együtt az Országos Műemléki Felügyelőség negyedszázadon át tartó munkával gondosan restaurálta, majd 1992. november 25-én Ács István pálos egri segédpüspök újra felszentelte a teljesen felújított templomot.

Megközelítés: Sátoraljaújhely, Deák utca 12.

Forrás: wikipedia.org, satoraljaujhely.hu

                                                                                                                                               Galuska Tünde

Szólj hozzá!

Pálos kolostorból bányaépület - Kurityán (Újháza) pálos kolostor

2017/09/14. - írta: Pálos Építészet

Kurityán községben Felsőnyárád község felé, a református templomot elhagyva térünk le a főútról jobbra, az Arany János utcába, amely egy idő után földúttá vált. Ez a földút átvezet a Szuha patakon (ott jártamkor nem volt rajta híd, át kellett gázolni), egyenesen a romokhoz vezet.

1484691_350433565155375_1360451092270731874_n.jpg

Az újházi pálos kolostorból manapság csupán a templom romos épülete maradt, a monostor épületét ez idáig nem sikerült feltárni. A kolostor temploma egyhajós, három-boltszakaszos lehetett, ehhez támpilléres, a nyolcszög három oldalával záródó (poligonális) szentély csatlakozik. A diadalív nyílása szűk, szinte kapu-jellegű. A templomnak három bejárata is volt, a külső forgalom célját szolgálta a nyugati homlokzat díszes kapuja, a szerzetesek részére a kerengőből a templomhajóba nyílt ajtó, míg a szentély északi oldalán a sekrestye felől nyílt megközelítése. Az oltárhely déli oldalán a falban kettős ülőfülkét alakítottak ki.

kurityan-2.jpg

A kolostorépület szabályos quadrum (kerengő) köré szerveződött. A keleti szárnyban a kiemelt káptalanterem és a mellette lévő sekrestye falai ismerhetők fel. A sekrestye és a templom közötti kis folyosó szakaszról indult az emeletre fölvezető lépcső, ahol a szerzetesek hálótermei voltak. A jelek szerint az északi traktus alatt pince, esetleg ciszterna lehetett. Az épületromok számos faragott részletet tartalmaznak. Ilyenek az északi hajófal fölül címerpajzsban végződő falpillérei, a hajó falsarkaiban található konzolok, melyek alján stilizált emberfejek ill. arcok lettek kifaragva. A másik figyelemre méltó építészeti tagozat a függőleges hornyokkal tagolt falpillér-lábazat.

kurityan-6.jpg

A nyárádi Újháznak nevezett pálos kolostort a nagyhatalmú Perényi család egyik tagja, Imre, Zsigmond király titkos kancellárja alapította Keresztelő Szent János tiszteletére 1408-ban. Gyöngyösi Gergely rendtörténeti írásában megemlíti, hogy az alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, valamint kurityáni szőlővel ajándékozta meg. Perényi 1418. március 18-án V. Márton pápától búcsúengedélyt kapott a kolostor számára. Ugyan ebben az évben Perényi Imre két fia, János és István megszerezték Kurityán falut birtokuknak, amelyet 1420 körül a Nyárádi Szent János tiszteletére alapított kolostornak, és az itt élő pálos remetéknek adtak. Mohács után Perényi Pétertől csorbakő vára tartozékaival, így a kolostorral együtt Bebek Ferenc és Imre birtokába került. Utóbbit a kolostorban temették el. A kolostor 1550 után néptelenedett el, az évszázadok során magától romba dőlt.

kurityan-5.jpg

A gazdátlan romterület a 20. században az Ormosi Bányaüzem területéhez tartozott. A rom mellett haladt el az egykori bánya kötélpályája, a tartóoszlopok beton-alapozásai a romterület közelében álltak. A romtól északra az egykori IV-es akna üzemi épületeinek a romjai voltak még az 1980-as években. Gyaníthatóan a kolostor északi traktusának egyes helyiségeit is a bányaüzem céljaira tették használhatóvá, mert Guzsik Tamás újkori építés nyomait fedezte fel ezeknél romoknál. Czeglédi Ilona régész tárta fel 1969-ben. 2011-től állagmegóvási munkák folytak a területen.

                                                                                                                                              Galuska Tünde

Forrás: Czeglédy Ilona: A kurityáni pálos kolostor HOM Évkönyv 25-26. 1988.
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon Budapest 2003.
koh7.hu

kurityan-10.jpg

Szólj hozzá!

5 lenyűgöző pálos kolostorrom a Balaton-felvidéken...

2017/09/13. - írta: Pálos Építészet

...egyiket se hagyd ki, ha erre jársz!

Nyakunkon az ősz. És bár jelentse ez az évszak az elmúlást, valljuk be, hogy a színek kavalkádja mégsem ezt juttatja eszünkbe. Nagyon sokan vagyunk, akik ezekben a hónapokban lesznek aktívak igazán, és indulnak el hegyet-völgyet járni, a természet szépségét megcsodálni. Mert csodás az ősz, olyannyi szépséggel tölti el az embert, mint akár a tavaszi megújulás. Ha a Balaton-felvidékre tévedsz, ősszel se hagyd ki ezt az 5 pálos kolostort. Garantáltan elvarázsol!

15232137_553057768226286_4328397152969589430_n.jpg

Uzsa, Veszprém megye

A rom az uzsai bánya területén áll, a településre megérkezve észak felé találjuk a bánya épületeit. Csak engedéllyel látogatható. Engedélyt a bánya igazgatójától, Laub Ernőtől kell kérni email-ben.

A templomnak ma már csak az alapfalai láthatóak, apszisának északi fala kb. 4-5 méter magas. Egyhajós, a hajónál keskenyebb, nyújtott poligonális apszisú volt, a poligon sarkain támpillérek nélkül. Az apszis poligonja kvadrikus szerkesztésű, a nyolcszög öt oldalával zárul, talán boltozatos volt. A hajó déli oldalához két helyiség csatlakozott, valószínűleg bejárati csarnok és ossarium volt, valószínű már a ferencesek idejéből. A templomhoz északról csatlakozott a kolostor. Ebből két részlet maradt meg, mindkettőebn egy-egy nyílással, valamint egy kevés alapfal-maradvány a nyugati oldalon. Az egyik nyílás boltozott, ez az udvar és templom közötti keresztfolyosót kötötte össze a sekrestyével. Ádám Iván 1881-ben mérte fel a területet, akkor még a kolostor északi oldala és gazdasági épületei látszottak.

Az Uzsai család tagjai között feltételezhetjük a kolostor alapítóit, első kegyurait. A kolostor okleveles említését az 1333-as pápai tizedjegyzékből ismerjük, tehát az alapítás ez előtt történhetett. Az épület mérete, elrendezése viszont sokkal korábbi telepítésre nem vall, így az alapítás és építés ideje az 1320-1333. közötti idő­ re tehető. Későbbi történetéről semmilyen adat nem ismert. 1455-ben elnéptelenedett, majd - hasonlóan a tálodi kolostorhoz - ferencesek vették át. Amikor Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállította a magyarországi pálos kolostorok iratjegyzékét, "Somogy megyén keresztül érkezik Zala megyébe. Az örményesi kolostor után eljut a mai Veszprém megye területére, az enyerei kolostor­hoz... 1520 körül már elnéptelenedtek a badacsonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsa- szentlélekiben és a tálodiban meg ferencesek éltek."

Ádám Iván a 19. század végén leírta és lerajzolta a még álló falakat. 1970-ben Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás mérte fel a rom még látható részét. A 2000. év nyarán az állagmegóvást előkészítő részleges régészeti kutatásra került sor. A sérült falak kijavítását 2001-ben kezdték meg Thúry László régész irányításával. Azóta a területen más munkálatok nem folytak, így láthatjuk ma az uzsaszentléleki pálos romot...

Forrás: Fehérváry Rudolf: Az uzsaszentléleki pálos monostor
Thúry László: Az uzsai pálos kolostorrom kutatása
Guzsik Tamás: A pálos rend középkori építészete Magyarországon Budapest 2003.
Fotó: Csoma Ádám

18814126_639660479566014_6739992092896554173_n.jpg

Pula, Veszprém megye

A pálos rom megközelíthető Pula településről délre jelzetlen ösvényen, illetve Nagyvázsonytól az országos kéktúra útvonalán délre, a vártól kb. 3 km távolságra található.

Magyarország egyik legrégibb pálos kolostora a tálodi. A monostorból mindössze csupán az egykori templom nyugati fala áll tetőig, a többi rész csak az alapfalakból következtethető. A templom egyhajós, kis méretű, nyújtott, egyenes záródású apszisú templom volt, meglehetősen szűk diadalív-nyílással. A templom és a kerengő csatlakozásánál négyszögletes építmény (torony?) lehetett. A kerengő szinte szabályos négyzetes udvart ölel körbe, eköré szerveződött az egytraktusos helyiségsor. Ebből az egységből a keleti szárny középső helyisége lépett ki, amely valószínűleg a káptalanterem lehetett. A megmaradt nyugati homlokzat kapu és körablakos kompozíciója ciszterci eredetre utal. A monostort mintegy 600 m hosszúságú kőfal vette körül. Az udvar északnyugati sarkában fakadt a bővizű forrás, és ugyanitt volt található a víztározó medence is.

A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt. Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Azóta indult pusztulásnak. Az egyetlen, ma is álló jellegzetes falmaradványát a 19. század utolsó harmadában már Rómer Flóris is ilyen állapotban látta. Dax Margit tárta fel a romot 1976-ban.

Forrás: Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon Budapest 2003. 71-75.

19149109_644707022394693_3159416991131279344_n.jpg

Nagyvázsony, Veszprém megye

Nagyvázsony település temetője mellett elhaladva az országos kéktúra útvonalán, illetve a temetőn keresztül is megközelíthető.

Temploma nagyméretű (31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles), egyhajós, sokszögzáródású szentélyű. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak. Az egészet fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során. A kolostorban művelt, buzgó szerzetesek éltek. Munkálkodásuk gyümölcsei közül máig fönnmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémi apácák számára íródott, kettő Magyar Benigna, Kinizsi Pál felesége számára készült, a negyediket a szomszédos Csepely faluban élt Simon nevű kisnemes kapta (1518 körül). Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek.

A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült volna a kolostor. Az alapítók célja az volt, hogy ez legyen családi temetkezőhelyük. Az alapítók bőkezűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a hagyomány szerint 26 személy eltartására volt elégséges az alapítvány. Kinizsit valóban ide is temették (1494 végén). Sírját föltárták, sírköve a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl.

Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor.

Forrás: nagyvázsony.hu

12494909_453375134861217_5325188881243044202_n.jpg

Salföld, Veszprém megye

Salföld település határában, a temető mellett elhaladó földúton autóval is megközelíthető, majd a piros vonallal jelzett turistaúton 2-3 km gyalogtúrával érhető el.

Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén, kis völgy közepén emelkedő természetes dombon találhatjuk a salföldi kolostor romjait. A keletelt kolostortemplom a nyolcszög három oldalával záródik, szentélye egyforma széles a hajóéval, és gótikus diadalív választja el tőle. A déli falon három csúcsíves ablaknyílás látható. A templomtól északra helyezkednek el az egykori kolostor romjai; kerengővel közrefogott udvar mentén épült fel. Az udvar közepén ciszterna van. A keleti kolostor-szárnyat alápincézték, templomának padlószintjét pedig a késő gótikus időben megemelték. A kolostor területén 1963-ban Sági Károly ásatásokat végzett, melynek során az udvar délkeleti felében bolygatott sírok is felszínre kerültek.

Először Pál veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevele említi. Ekkor épült a kolostor román ősmagva, a kerengő és a barátlakások. A salföldi pálos kolostort az Atyusz nemzetségből származó kőkúti Sal család alapította 1263 előtt, majd Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. Kétszáz évig éltek itt a fehér barátoknak is nevezett pálosok. Az idők folyamán többszöri fosztogatás áldozatául esett. 1482-ben ismét felvirágzott a kolostor. Ebben az időben épült a késő gótikus templom, amelynek javára István bíboros 1475-ben búcsút engedélyezett. Jóval a törökdúlás előtt elnéptelenedett, oka ismeretlen. Hosszú évszázadokig elhagyatottan állott. A török hódoltság idején a térség teljesen elnéptelenedett. Salföld település megújulásakor a kolostor köveit elhordták, a híres Csigó család szállítatta el számtalan szép faragványát pincék, istállók építéséhez. Annak ellenére, hogy falainak nagy részét elhordták még ma is hirdet romantikus romjai az egykori kolostor lenyűgöző épületegyüttesét. Romjainak teljes régészeti föltárása és falainak állagmegóvása 1959-ben kezdődött meg dr. Sági Károly régész vezetésével. 1962-ig csak minimális feltárások történtek, később 1962 és 1967 kezdődtek nagyobb lélegzetű feltárási és restaurálási munkálatok. Az állagmegóvási munkákat Schőnerné Pusztai Ilona vezette. A kőfalakat az eredeti falazó anyagtól láthatóan eltérő, kisméretű téglával egészítették ki. 2005 és 2007 között teljes romkonzerválást és felújítást hajtott végre a monostoron.

Forrás: salfold.hu

15873375_570576913141038_1572294019075367206_n.jpg

Sáska, Veszprém megye

A Szent Jakabról nevezett templom-rom Sáska településről közelíthető meg keletre tartva a piros jelzésen keresztül, ami kb. 2 km, a Szent Jakab forrás mellett található.

A 19. században még állt a templom szentélytornya, amit Rómer Flóris meg is örökített rajzain. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom szentélyét és a templomhajót. A torony egykor azokra a vaskos diadalívpillérekre támaszkodhatott, melynek falai jóval vastagabbak, mint a szentélyé és hajóé. Feltárták a sekrestye egy részét, keleti falán a papi kézmosó fülke maradványát is, benne sértetlenül a szép nyolcszögletű kőmedencét. Az ásatások és a rekonstrukció folyamatban van, így évről évre többet láthatunk a pálosok legrégebbi kolostorából.

A kolostor keletkezéséről és történetéről igen keveset tudunk. 1263-ban szól róla először egy oklevél, melyben Pál veszprémi püspök egy olyan kolostort említ, amelyben maradhatnak a szerzetesek. Vagyis ekkor már nemcsak megvolt, hanem jó állapotban is lehetett a kolostor. Lehetséges, hogy a 13. század eleji alapítás egy másik szerzetesrendé, és csak később vették át a bakonyi remeték a tatárjárást követő időkben megüresedett kolostort a század közepén. Így érthető lenne a pálosoktól szokatlan, a kolostor falaival körbevett szentélytornyos templomépítés is.

Egy 1307-ben kelt oklevélből kitűnik, hogy alapítója szintén a Rátót nembeli Keszi család egy tagja volt. A kolostor 1563 előtt elnéptelenedett. Valószínű, hogy ezt a kolostort is a törökök rombolták le. A maradványok kutatását és állagmegóvását a terület kezelője, a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete kezdeményezte 2014-ben. Az ásatást az ELTE BTK Régészettudományi Intézet kilenc hallgatója, valamint a Bakonyerdő Zrt. részéről 8-10 közmunkás végezte Mordovin Maxim régész irányításával. A feltárás, rekonstruálás, állagmegóvás jelenleg is folyamatban van.

Forrás:
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Nagy Szabolcs Balázs: A bakonyszentjakabi pálos kolostor feltárásának első eredményei

                                                                                                                                               Galuska Tünde

1 komment

A nagy magyar hadvezérek temetkezőhelye - Nagyvázsony

2017/09/12. - írta: Pálos Építészet

1483-ban Veszprémtől nyugatra a Bakony szélén, Vázsony vára szomszédságában "nagyságos Kynyzy Pál úr nagyságos kaza-i Magyar Balázs" segítségével megépítette a vázsonyi kolostort Szent Mihály főangyal tiszteletére, és odaadta az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend, a pálosok remetének. Hogy az óhitű, vagyis görögkeleti vallású Kinizsi miért éppen a pálosokat vitte Vázsonyba, csak sejtjük. Feltehetőleg Mátyás király ajánlhatta a híres törökverő hadvezér figyelmébe e szerzetet, hiszen köztudott Mátyás szimpátiája a pálosok iránt. Kinizsi és apósa, Magyar Balázs több faluval, a Bakonyban erdőséggel, szántókkal, rétekkel és halastóval ajándékozták meg a kolostort.

19149109_644707022394693_3159416991131279344_n.jpg

Maga Kinizsi annyira tisztelte a pálosokat életszentségük, néppel való közvetlen kapcsolataik, lelkipásztori munkájuk miatt, hogy templomukba kívánt temetkezni. Végső nyugvóhelyére ott is lelt. Feltételezhető, hogy a király kedvelt hadvezére számára a pálosok közül ajánlott mestert a kellő műveltség megszerzésére, ez is indokolhatja a vázsonyi kolostoralapítást. Ámbár a hagyomány szerint Kinizsi Pál sohasem tanulta meg az olvasást és betűvetést. Amikor levele érkezett vázsonyi várába, annak tornyából átkiáltott a klastromba: "Barát, gyere át, levelet kaptam, olvasd át!” A pálosok nem csupán kegyuruk leveleit olvasták el. Felesége, Magyar Benigna számára gyönyörű imakönyveket írtak, rajzoltak...

festeticskodex.jpg

Kettőt ismerünk közülük, az un. Festetics és Czech-kódexet. Ezek a legdíszesebben kiállított kódexeink közé tartoznak. 1493-ból való a Festetics családi könyvtárban megőrzött, hártyára írt 208 levélből álló horárium, világiak számára készült imagyűjtemény. Az ismeretlen, művészi érzékkel megáldott pálos szerzetes ezzel a pompás kiállítású imakönyvvel fejezte ki háláját - kolostora nevében is - jótevőjük feleségének. Pál uramat sem hagyta ki belőle. Az imádságok közé bevette a "Pál uram betegségéről szerzett imádságot" is. A főként Szűz Máriához szóló magánimádságok sorában fellelhetjük Petrarca hét bűnbánati zsoltárának magyar fordítását. Petrarca soraiból egy önérzetes egyéniség istent kereső jajkiáltása szólt Magyar Benigna felé az imák olvastán, s a nagyasszony a fordításban a magyar nyelv, anyanyelve minden szépségét élvezhette. Későbbről, 1513-ból datálódik a Festetics-kódex testvérpárja, az annak zsoltárait kiegészítő, 98 levélből álló Czech-kódex. A közelebbről nem ismert M. fráter munkája az imakönyv. A Festetics-kódexből hiányzó Szűz Mária vecsernyéjéhez tartozó gyertyaszentelői és húsvéti részt is tartalmazza. Ekkor Magyar Benigna már harmadik férjével élt vagy éppen őt gyászolta.

18519829_631064277092301_1912246512155619417_n.jpg

Kinizsit - aki 1494 novemberében halt meg - nem sokáig gyászolta. Alig két év múltán újra házasságra lépett. 1509-ben harmadik férje, Kereki György oldalán élt. De nem tűrte férje féktelen természetét kicsapongásait, megölte őt. Hogy pontosan mikor, erre vonatkozóan nincs adatunk. A matrónának 1520-ban II. Lajos kegyelmezett meg, mégpedig az első, hős férjére való tekintettel. Volt tehát imádkoznivalója bőséggel Magyar Benignának élete végéig szép imakönyveiből...

1516 táján az egyik vázsonyi pálos a margitszigeti dömés, vagyis domonkos apácák számára vállalt másolást. Munkáját a Gömöry-kódex néven számontartott imakönyv őrizte meg. Ekkoriban készülhetett a klastrombán a közeli birtokos, a kolostor jótevője Csepeli Simon számára az imádságokat, énekeket, legendákat tartalmazó, Peer-kódex néven ismert könyv. Hat kéz írása, s több évszám is található benne. Az énekek sorában olvasható Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához és a magyar gúnyköltészet legrégibb terméke: "Apáti Ferenc feddő éneke". A kódexhez tartozott egy csízió is néhány imádsággal.

nagyvazsony_palosok.jpgAz 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. Azóta (noha közben csaknem fél évszázad telt el) nemigen törődtek vele, bár védett műemlék.

11260547_405739462958118_3370244467790023028_n.jpg

Temploma nagyméretű (31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles), egyhajós, sokszögzáródású szentélyű. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak. Az egészet fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során. Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek.

Végül egy régi monda a pálosokról:
Amikor 1483-ban felépült a nagyvázsonyi pálos kolostor Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapítása által, a közelben fekvő tálodi kolostorból még nem költöztek át a szerzetesek egy ideig.

Egy Kinizsi idejéből származó monda szerint volt egy szerzetes, aki napi rendszerességgel járt-kelt a tálodi és vázsonyi kolostorok között, lévén a leveleket kellett kézbesítenie. Ám a szerzetest egyik levélhordó útján meggyilkolták, és kirabolták. A levél, melyet vitt soha nem került elő, azt valaki megsemmisítette. A szerzetes azóta is az erdőt járja szellem képében, hogy megtalálja, és átadhassa fontos küldeményét...

                                                                                                                                              Galuska Tünde

Forrás: wikipedia.org
Ács Anna: Kolostorok a Bakonyban. Az irodalom és a művészet őrzői. Limes - Tudományos szemle, 5. évfolyam (Tatabánya, 1992) 1992 / 3. szám
Legenda: KOMJÁTHY ISTVÁN: Mátyás–mondák könyve Bp., Móra Könyvkiadó. 2. Kiad. 2004.

Fotók: Rekonstrukció Guzsik Tamás kutatásai nyomán (Bérczi Szaniszló - Bérczi Szaniszló magyarországi rajzgyűjteménye)
Légifotó: legifelvetel.hu (Civertan Bt.)
Régi fotó: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet
Rajz: Ádám Iván (A képek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Műemléki adattárában találhatók.)
Alaprajz: Koppány Tibor: A nagyvázsonyi pálos kolostor romjainak konzerválása
Kányhacsempe oromdísze (Balatonszemesi Pálos kiállításon látható)

kesogot-20_nagyv_e1zsony_p_e1los_kolostor_maradv_e1nyai.jpg

7788_431726467026084_6356378600970190859_n.jpg

11050709_342126722652726_8542597309340092613_n.jpg

alaprajz_1.png

kalyhacsempe.JPG

1 komment

A bazaltsziklák alá temetett kolostor - Badacsony

2017/09/10. - írta: Pálos Építészet

Maga a település a Badacsony hegy tövében fekszik. A teljesen elpusztult kolostornak a lokalizálása azonban nem volt könnyű feladat. Szeremley Miklós ugyan 1851-ben említi az itt épült kolostor akkor még jobbára látható romjait, feljegyzése azonban feledésbe merült. Ádám Iván 1888-ban már így ír a kolostorról: "Midőn Péterffy feljegyzése alapján keresni kezdtem a monasterium s. Emeriti de Bodochun-t, nem kaptam kielégítő választ rá. Kolostorra vagy kolostorromra senki sem emlékezett." Végül egy bizonyos - a 19. században - "karastom-kútnak"
nevezett forrás említése vezette el a kolostor helyéhez. Ádám Iván feltételezte ugyanis, hogy ez a "karastom-kút" nem más, mint a nép nyelvén átalakult kolostor kút.

A Zala megyében található kolostor alapítója és alapítási éve ismeretlen. Pázmány Péter 1266-ra teszi a keletkezését. Valószínű azonban, hogy sokkal korábban jött létre és egyike lehetett a veszprémi egyházmegyében keletkezett első nyolc pálos kolostornak, hiszen Pál veszprémi püspök 1263-as oklevelében már, mint létező remetetelep szerepel. Badacsonyt 1313-ban említi a Vitae Fratrum egy adományozást megörökítve: 1313-ban ugyanis Ladomér fiai egy szőlőt adományoztak a hegy oldalában a pálos barátoknak. Utóbb semmi hír a fennállásáról.

orig_mg_3500.png

Amikor Ádám Iván a 19. század végén megkereste és felmérte a romokat két különálló épületrész talált. Az egyik, egy déli oldalon fekvő, szög alakú épület, a másik egy hosszú tégla-alakú rom. Mindkét épület pontosan keletre feküdt. Az északi résznek csak egy válaszfala volt és két nagy, különböző méretű teremre oszlott. Mindkét lakosztálynak bejárata volt az udvar felől.

A déli épületrész két szárnyból állt. Az egyik kelet felé vonult és félkörre végződött. Beosztása pedig a román-kori templomépületekre emlékeztetett: elől ugyanis egyértelműen látszottak az egykori szentély nyomai a félköríves apszissal, utána következett egy kettős falazat közé szorított, nyújtott diadalív, amelyet a szerzetes templomokban a tetőtorony elhelyezésére használtak, és végül a hajó, amely kisebb volt, mint maga a szentély. Mind a nyugati bejáratú hajóban, mind a szentélyben mélyedések látszottak, melyekről Ádám Iván úgy vélte, hogy a hajdani sírboltok, vagy kripták helyei lehetnek. A templom nyugati oldalán nem volt épület, de az északi sarkánál összefüggött vele az északra tartó szárny, amelynek nem volt belső osztása. Ez az elrendezés szintén ismert a pálos zárdák és templomok alakításánál. A templom ugyanis rendszerint nem nyugaton volt a zárdával egy vonalban, hanem a zárdaszárny szélességével beljebb feküdt. Ilyen volt például a tálodi is.

alaprajz.png

Sajátosnak tűnik azonban a szentély déli sarkában lévő kis méretű, két méter széles négyzetes alapfal. A romok tiszta képet nyújtottak a kolostor szegényes, de tipikus alakjáról. A quadrum egyik oldala még nyitott volt, a helyiségek mindössze három részből álltak: az étkezés- és konyha helyiségéből, a hálóteremből és a munkaszobából. Keresztfolyosót nem lehetett látni. Ez nem meglepő, mivel kezdetben mindenütt facsarnok helyettesítette a későbbi boltozatos folyosókat. A quadrum kútnak sincs nyoma. A falazat is egyszerű: közönséges bazaltkő agyagragasztékkal összerakva, minden rendes kapcsolás és vízszintezés nélkül. Az pedig, hogy az alapfalazaton kívül se követ, se vakolatot nem lehetett találni, csupán igen nagy réteg sárga agyagot, ez azt mutatja, hogy ezeknek az épületeknek egykor nem volt más felépítménye, mint tiszta gerendás szerkezet, vagy gerendakötéses agyagfalazat.

Amikor Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben terepbejárást végzett, már csak a romok teljes megsemmisülését állapíthatták meg. Hogy meddig laktak a kolostorban remeték és mikor pusztult el az épület, nem tudjuk. Mivel azonban a pálos krónikák is, mint hajdani törzszárdát említik, melynek helyét sem tudják határozottan megjelölni, és mert rendszeres építésnek nyomát sem találni, ezért nem gondolhatjuk, hogy átépítésnek, vagy reformálásnak volt kitéve, így valószínűsíthetjük, hogy már igen korán elpusztult. Talán éppen a török pusztítás első időszakában. Az 1903-ban megalakult Esterházy-féle Bazaltbánya Rt. egyik hatalmas kőfejtőjét a Klastrom-kút fölött nyitották meg, és üzemeltették egészen az 1960-as évekig: a lerobbantott bazaltsziklák széttöredező kövei lavinaként sodorták el és borították be a csekély maradványokat.

A kőtengerben elmerült kolostor helye azonban nem holt helyszín. Sőt újraéledt. Badacsonytomaj főutcájáról, a hősök emlékműve mellől vezet a kocsi- és gyalogút föl a hegynek. Elhaladunk a település öreg és új temetője mentén, majd a sárga turistajelzést követve a bányatelep – az 1950-es években politikai foglyokat is dolgoztatott –, a kolónia elgazosodott épületromján túl, negyedórás sétával megérkezünk a Klastrom-kúthoz. A 200 méteres szintmagasságon fakadó, nyáron is csak négy-öt fokos vizű forrással szemközt, az egykori rendház helyén nemrég szabadtéri szentély épült. Bazaltkő oltára fölött az erdő fái alkotnak boltozatot, mögötte – a pálos rendtörténet régi magyar–lengyel kapcsolataira és a czestochowai zarándoklat hagyományára is utalva – kicsiny kápolnát emeltek II. János Pál pápa emlékére. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képét – Udvardi Erzsébet festőművész alkotását – üvegablak óvja a rontó kezektől. Tomaj 1932-ben épült híres „bazalttemploma” Szent Imrét választotta patrónusául; a főoltár gyönyörű, ihletett utolsóvacsora-festményét szintén a Badacsonyban élő Kossuth-díjas művész asszony készítette. A 13. századi alapítású pálos kolostor, mint a hely szelleme, romlással és rontással dacolva, tovább él.

A badacsonyi pálosokról sok legenda maradt fenn, egyet én is megosztok, mely A szürkebarát legendája címmel született:

A 13-14. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra. Így történhetett, hogy a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek szegődtek. Azt beszélik, hogy a francia szerzetesek egy maroknyi csoportja magával hozta kedvenc szőlőjét is, a Pinot Grist. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették. Minthogy a szőlő sok gondozást igényel, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Mikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok.

feherbor_2.jpg

Forrás: Badacsony: Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006), Ludwig Emil: A badacsonyi Klastrom-kút. Rejtőzködő Magyarország. mno.hu 2010. szeptember 7., kedd
Legenda: badacsonykilato.hu

Fotó (alaprajz): Guzsik - Fehérváry, 1980.
Badacsony hegy: OPhoto - Orbán Péter

                                                                                                                                               Galuska Tünde

Szólj hozzá!

A visegrádi hősök

2017/09/05. - írta: Pálos Építészet

A visegrádi hősök
Írta: Tarczai György

Az esztergomi országúton már szörnyű a torlódás. A rengeteg szekér, kocsi, cséza egymásba gabalyodva megakad. Sem előre, sem hátra nem mozdulhat egy se. Pokoli lárma, ádáz káromkodás, jajszó és sírás kavarog a levegőben és rettenetes por. Halálos rémület szállja meg a menekülőket. A török már Buda alá ért. Az emberek eszüket vesztve rontanak egymásnak, verekednek össze. Mindhiába ! Nem parancsol itt már senki. Akik győzik ököllel, felborítanak néhány kocsit az út árkába s lóhalálába hajtatnak tovább. Jobbról-balról azonban ismét más szekerek bukkannak föl, vágnak elébük s ahol az országút az erdőbe vész, hatalmas társzekér áll keresztbe. Lovai kidőltek s úgy rémlik, tovább tapodtatnyit sem mehet előre senki. Pátyi Benedek, Páty földesura, leugrott kocsijáról. Lesegítette hajadon leányát, jobbágylegényével együtt kifogta lovait. Az egyikre felültette Klárát, a másik hátára legértékesebb és legszükségesebb holmiját rakta föl, aztán letértek az útról és szép csöndesen eltűntek az erdőben.

— Hová megyünk, atyám? — kérdezte szepegve a leány.
— Visegrádra, a királyi várba !
— Hisz ott most Balázs mester az úr s az nem tűri meg a magunk fajtáját falai között.

visegrad_07_05_029.jpgMikoviny Sámuel metszetének részlete

Alig szegődött a várőrség a menekülő királyné nyomába, a szomszéd városok és falvak csőcseléknépe fészkelődött be a várba. Egy váci mészáros lett a kapitányuk. Emberei napi járóföldön raboltak s az elhagyott portákból, kastélyokból minden elemelhető holmit a várba hoztak föl. A vár piacát szinte éjjel-nappal hangos tivornya lármája veri föl. A török még messze járt, amikor Visegrád szomorú sorsának híre Budára is eljutott. Úrféle ugyancsak elkerülte a várat. Pátyi Benedek alig pár napja került haza Mohács alól lóhalálába, tíz főnyi jobbágyhadának egyetlen megmaradt legényével, ő is tudott a visegrádi cifra világról, mégis arra fordította lovait.

— Csak nem lesznek kegyetlenebbek a töröknél! — biztatta leányát s az erdei ösvényen még jóval alkonyat előtt a vár kapuja elé értek..
— Állj! — förmedtek rá az ott strázsáló kormosképű legények s vasrudakat szegeztek mellének.
— Csak nem akar a vár fokáról a Dunába repülni — mondotta aztán csöndesen az egyik strázsa —, mint a többi úri fajta, aki erre vetődött?
— Hát nincs lelketek? — kérleli Pátyi a zordon legényeket, ők azonban vállukat vonogatják s odébb tuszkolják. Ám közben ott terem Balázs mester s haragosan rájuk támad;
— Nem megmondtam, hogy mindenkit be kell engedni. Majd aztán én szabom meg, hogy ki repül, ki nem !
S hogy Klára finom, karcsú alakjára téved szeme, kemény vonásai egy pillanatra megenyhülnek. Maga segíti le a lóról a szépséges teremtést s meg nem állhatja, hogy ne csípjen egyet karján.
— Kerüljenek beljebb ! — gondja aztán vigyorogva.

visegrad_07_05_011.jpgVisegrád legismertebb ábrázolása, J.  Hoefnagel kepe 1595-ből

Pátyi Benedek fogát csikorgatva hagyja künn lovait. Egyik kezével holmiját nyalábolja föl, a másikkal Klárát fogja s így siet befelé. Benn, mintha búcsú lenne, a paloták sorai közt vígan zsibonganak az emberek. Csimpolya-szó, síp és lantpengetés hangzik mindenfélé. Itt-ott táncolnak. A legtöbben azonban, asszony, férfi egyaránt, isznak. A királyi termekből kihurcolt asztalok körül naphosszat folyik a dorbézolás. Csak éjszakára húzódik mindenki fedél alá. Egy jobbágyasszony magyarázgatja Pátyi Benedeknek a várbeli élet rendjét s Klára arra kéri apját, keressenek valami csöndes zugot, ahol észrevétlenül meghúzódnak. A következő pillanatban szinte elájul a rémülettől.

A mészáros szólal meg a háta mögött:
— A verestoronyba vele! — parancsolja a mészáros. Ekkor azonban hirtelen halk morajba fullad a várudvaron végig
mulatozók lármája s minden szem a várkapu felé mered. Hatalmas feszületet bujtatnak át ezen s nyomában szinte vég nélkül, templomi zászlók alatt fehér csuhás barátok vonulnak a várba, harsány énekszóval.
— Hát ezeket ki engedte be? — toporzékol Balázs mester. Testőrei azonban mind a kapu felé fordulnak. A falak szinte visszhangzanak a fehér barátok énekétől:

Vexilla reg is prodeunt,
Fulget crucis mysterium
Qua vita mortem pertulit
Et morte vitám protulit.

archiv-kepek-12-04.jpg

S a menet a hatalmas kereszttel élén a vártemplom felé kanyarodik. Tornyában megkondulnak a harangok, kapuja föltárul s rendre elnyeli a budai hegyek három kolostorából ide menekült pálosok sorait. S alig hogy bevitték a magukkal hozott kincseket: Remete Szent Pál és Alamizsnás Szent János ezüstkoporsóját, rögtön zsolozsmázáshoz fognak. Csak István atya, a provinciális kerül ki ismét néhányad magával. A várkapitányt keresi.

— Én vagyok ! — jelentkezik gőgösen a mészáros.
— S ki tette kendet azzá? — kérdezi nyugodtan a barátok feje.
— Hát a nép. Már Dózsa vezér seregében is kapitány voltam!
A provinciális arca pillanatra elborul, de aztán ismét nyugodtan faggatja tovább a mészárost, hogy mik a tervei a várral s a törökkel szemben, ha erre kerül.
— Elsütjük valamennyi ágyút —- hangzik kérkedőn a felelet. — Aztán kitűzzük a fehér zászlót s szabad elvonulás fejében átadjuk a várat.
— Hát a szent koronával mi lesz? — vág szavába a provinciális. — Nem tudja kend, hogy itt őrzik a várban? S ha török kézre kerül, mindörökre elvész ez ország!
— Mit bánom én! A magunkfajta szegény embernek a török alatt sem lészen rosszabb dolga, mint eddig az urak igája alatt.
A provinciális arca eltorzul a fájdalomtól, ám nyomban ismét beszélni kezd :
— De a szent korona! Hát nem véditek meg?
— Korona-borona! — dörmögi a mészáros.
— Ha föl tudtuk volna törni a vasajtót, én bizony már lerúgtam volna a Dunába.
De már erre a szelídlelkű baráton is erőt vesz az indulat:
— Hát nincs itt senki, aki torkodra forrassza ezt a bűnös beszédet, te nyomorult ember!
- Ha csak ez kell! — fohászkodik neki Pátyi Benedek s hirtelen akkorát sujt öklével a mészáros arcába, hogy orrán-száján megered a vér.

visegrad_07_05_028.jpgMikoviny Sámuel metszete Visegrádról Bél Mátyás 1737-ben kiadott könyvében

Balázs mester tombol dühében, cinkosai vasrúddal, botokkal rontanak a vakmerő úrra. István atya azonban fölemeli karját s miközben szelíd tekintetével sorra végignéz rajtuk, egyszeriben megjuhászkodnak az emberek, a kapitány testőrei, akik többnyire a budai hegyekben bujdosó szén- és mészégetők sorából kerültek ki. Ezeknek a szentlőrinci és a szentléleki pálosok voltak a lelkipásztoraik. S hogy az asszonynép is közéjük furakodik, egyszeriben eltántorodnak a váci mészárostól. Balázs mester színéből kikelve, vért és tajtékot fröcsköl. Üvöltve követeli, hogy az urat és a barátokat agyonverjék. Ám az emberek torz képére meredve, csak röhögéssel felelnek. S két szerzetes szelíden a mészáros vállára teszi kezét és szó nélkül elvezeti. A mester elszontyolodott a hirtelen változáson s némán engedelmeskedik. Nyomban erre riadót fúvat a provinciális. Minden épkézláb ember a vár piacán terem. Az asszonyokat a palotákba tuszkolják. A férfiak csatarendbe sorakoznak.

— Íme kapitánytok ! —kiáltja nagy szóval a provinciális s Pátyi Benedekre mutat.

A gyülevész had éljenez. Az új kapitány végigjárja a sorokat s a katonáskodásra termett embereket a várpiac másik oldalán állítja föl. A többieknek munkát jelöl ki. Közben a barátok befejezték a zsolozsmát s hogy kijöttek a templomból, kámzsájukat felkötve, a harcosok sorai közé állnak. A falak és bástyák, az öregtorony és a kapu őrzése rájuk hárul, de azért az ostromra való készülődés munkájából is részt kérnek . . .

visegrad_07_05_012.jpgVisegrád ostroma, 17.  századi színezett metszet

Harmadnapra hajnalban tele lett a várhegy alja törökökkel. Maga Ibrahim nagyvezér kerekedett föl Visegrád alá tízezer főnyi sereg élén. Hogy a vár átadását megtagadták, ágyukat szegez falainak. A védősereg azonban ezek szavára sem felel. A török csatakígyók úgy sem tesznek kárt a vár sziklafalaiban s puskapor is alig egy-két hordónyi van odafönn. Faltörő ágyút a nagyvezér nem hozott magával s most türelmetlenségében rohamra fúvat. S a hegy el nem torlaszolt kopár oldalán mint megriadt hangyaboly nyüzsög a fölfelé kapaszkodó sereg, tol a magasba, vonszol maga után egész erdő létrát. A várban most is csöndes minden. Csak amire a janicsárok a várfalhoz érnek s létrákat támasztanak ehhez, szakad nyakukba a veszedelem. A királynék háza mellett Mátyás király befejezetlenül maradt palotájának köveit Pátyi Benedek a falak párkányára vitette s a párkányt szinte ölnyire magasította föl ezekkel. A hegyek felől az arra kidöntött szálfák miatt a várat ágyúkkal sem közelíthették meg a törökök s hogy most a Duna felől rohamozták meg, borzalmas kőáradat zúdult le reájuk. Lenn ádáz jajgatás és ordítozás támadt.

Ibrahim nagyvezér szakállát tépte dühében s ismét ágyukat szegezett a várnak. Akiket rohamra küldött, szinte mind ott vesztek, vagy legalább is nyomorékká lettek. Naphosszat lövette a falakat, ő maga visszanyargalt Budára, hogy a padisahtól segítséget kérjen. A szultán azonban ekkor már hidat veretett a Dunán s vissza készült országába. A nagyvezér nem törődött ezzel. Mindenáron meg akarta szerezni a magyar királyok koronáját, nagyobbik fia számára játékszernek. Eddig még minden hadjáratából hozott neki valami szép emléket.

visegrad_07_05_008.jpgVisegrád ostroma 1595-ben, korabeli metszet 

S alkonyattájt az erdő felől támadt a török. A pálosok résen voltak s Pátyi Benedekkel együtt kirohantak a várból és alig hogy keresztül vergődött a ledöntött fák sűrűjén, rendre visszaverték a csapatonkint áttörő ellenséget. A nagyvezér tombolt dühében. Iszonyú fenyegetésekkel rémítgette a várbelieket, ha kegyelemre nem adják meg magukat. Éjjel azonban összeszedte a holtakat s a sebesülteket és mindenestül odább állt.

Másnap nyoma sem volt a töröknek Visegrád alatt. A provinciális Tedeumra gyűjtötte össze a vár népét. Déltájban hozták hírül, hogy a török sereg mind egy szálig átkelt a Dunán s a szultán fölégette a hajóhidat háta mögött. S a pálosok még aznap útra keltek s ahogy bevonultak, ugyanilyen rendbe vitték vissza körmenetben szent ereklyéiket az erdős hegyek ösvényein át, elhagyott kolostoraikba. A budai hegyek között épült Szent Lőrinc-kolostorba hozták a szent koronát is. Ők védték meg, ők őrizték meg!

A fehér barát 4. évfolyam 1. szám (1941. március) 13-16.

Fotók: sulinet.hu, visegrad.hu

Szólj hozzá!

A fülöpszigeti pálosszentély romja - Révfülöp

2017/09/04. - írta: Pálos Építészet

2005-ben jelent meg Solymosi László tanulmánya, a "Pilissziget vagy Fülöpsziget?" című, amelyben Pál, veszprémi püspök 1263-ban írt oklevelében említett Insula Pilup Sanctea Helenae pálos kolostorának helyét fejtegette. Így jutott el Révfülöpig. Egy évvel később Holler László "A veszprémi püspök egy 1263. évi okleveléről" című tanulmányában is arra jutott, hogy az első 8 kolostor között Insula Pilup valójában Fülöpsziget, vagyis Révfülöp. Én meg most találtam egy cikket 1940-ből, melyet Dr. Rejőd Tiborc írt "A fehér barát" 3. évfolyam 1. számában:

A fülöpszigeti pálosszentély romja

A nagy magyar tó partján, ahogy ma beleillik a táj festői összhangjába, olyan lehetett egykor keletkezése a magyar lélektörténelem együtteséből. Vannak az okmányokon kívül egyéb adottságok, melyekből, csak a meglátás tudja felfedni egy régi rom titkát. Ez az ősi templomrom a mai Révfülöpön, áhítatos lelkek műremeke volt s megmaradt kövei ma azokról beszélnek, akik e helyre állították, akik ma is álló gyönyörű román kapuját faragták, s bedűlt boltívei alatt a Magyarok Nagyasszonyának zsolozsmáit zengték. Pálosok voltak ők, az egyetlen magyar eredetű szerzetnek papjai és Szűz Mária ékességeinek dalos hirdetői.

16195800_578999382298791_8345981972792603707_n.jpg

Valamikor Boldogasszonyfalvának hívták a községet, melynek tóparti része volt a fülöpi sziget. Utóbbinak elnevezése Szent Fülöp apostollal kapcsolatos, aki a szittyáknak volt első térítője. A közeli Ábrahámhegyen ma is áll egy kápolna, melynek védszentjei Jakab és Fülöp apostolok. A mongol eredetű szittyák Árpád népének rokonai s így az apostoli hittérítő tisztelete bizonyára ősrégi magyar ájtatosság.

Íme két adottság. Mindkettő oly közel fekszik a pálos lélekhez. Boldogasszonyfalva alatt és Szent Fülöp révje mellett hogyan hiányozhatott volna a magyar szerzetnek szentélye? S a harmadik adottság: a nagy magyar tó, melynek hullámai akkor szigetként körülnyaldosták azt a földet, hol ma a szentély romja áll. Oda járhattak pihenni a tudós pálos szerzetesek, s onnan indulhattak hithirdető útra a buzgó pálos lélekhajósok, a zalai dombokra is, a somogyi dústermő földekre is.

44201.jpg

Ha ott állok a szentély romja mellett, a történelem ihlete jár körülöttem. Fehér szellemek suhannak át a remek román ív alatt, s mikor az ősi kövek a nap sugaraiban felhevülnek; mintha a régi imádságos élet melegedne vissza a fülöpi szigetre. Lelkemet meleg vágy járja át: vajha az ősi falakból új lelkesedés újra szentélyt emelne, melyben a hazánkba visszatért fehér barátok ajkáról felcsendülnének a Szeplőtelen Szűz zsolozsmái! Az új templom falai minden régi követ drága emlékként megtartanának késői utódok számára!"

A fehér barát 3. évfolyam 1. szám (1940. március)
Dr. Rejőd Tiborc: A fülöpszigeti pálosszentély romja

Rejőd Tiborc tehát már 1940-ben rájött a nagy "pálos rejtély"-re, mi szerint az első 8 kolostor első helyét elfoglaló Insula Pilup Révfülöppel azonos. Hogy valóban a jelenleg falusi középkori templomnak hitt rom-e a pálosok egykori temploma, vagy a vasúti őrház melletti romok...? Ez a rejtély még rejtély, a kérdés még megválaszolatlan marad....

                                                                                                                                               Galuska Tünde
Régi képek forrása: Fortepan (1. Révfülöp, 1960., 2. Révfülöp 1940.)
56797.jpg
Szólj hozzá!

A széthordott templom és kolostor - Zsámbék

2017/08/28. - írta: Pálos Építészet

Budapestről az M1-es autópályán keresztül vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra, a Budakeszi úton Páty érintésével kb. háromnegyed óra alatt érhető el Zsámbék település. A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes.

Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti. Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője - amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, - ez most a kőtár - a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

dsc_0052.jpg

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a későromán - kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

                                                                                                                                              Galuska Tünde

Forrás:
romtemplom.hu
DERCSÉNYI Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.
TARI Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000. 173-174.
RADOS Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.

canvas4.png

canvas.png

canvas2.png

canvas3.png

dsc_0052.jpg

Szólj hozzá!